|
Február első vasárnapján rendezték a szokásos éves Fáy utcai utánpótlás teremtornát, ahol két korosztályban szerepeltették magukat több hazai és egy osztrák klub fiataljai. Óbudáról mindkét korosztályba érkezett csapat, így részt vettünk mindkét megmérettetésben, délelőtt a kisebbekkel (8-12 év), délután pedig a nagyobbakkal (13-15 év).
A meccseket rövidített formában játszották a fiatalok, mégpedig úgy, hogy kétszer támadt és védekezett mindkét csapat, 6-6 percig.
A délelőtti etapban a legfiatalabb és többségében alig pár hete játszó gyerkőcök vettek részt csapatunkból, ennek megfelelően nem voltak velük szemben hatalmas elvárásaink. Annak ellenére, hogy a csapat többségében még nagyon kezdő volt, nagyon szépen játszottunk. Káprázatos ütéseknek lehettünk szemtanúi, de láthattunk egy-két szép védekező megmozdulást is.
Egy Érdről és egy Bécsből érkező csapattal mérhették össze erejüket, akikkel 2-2 teremszabályok szerinti mérkőzést játszottak le. A láthatóan sokkal tapasztaltabb és valószínűleg már évek óta játszó ellenfelekkel nem sikerült megbirkózni, de volt olyan meccs, ahol nagyon megközelítettük, sőt megszorongattuk őket. Végül legkisebbjeink a harmadik helyen zártak, elnyerve az ezért járó kupát. Összességében nagyon bizalomgerjesztő délelőttöt zártunk, előre vetítve az óbudai utánpótlás-nevelés sikeresnek látszó jövőjét.
 tovább is van... |
Délután a nagyobbak vették át a pályát és vele együtt a főszerepet is. Ennél az osztagnál már komolyabb elvárásai voltak mind az edzőknek, mind maguknak a játékosoknak is. A korábbi tornákon rendszeresen mindig egy hajszállal maradtak alul, így ezen a megmérettetésen a 'nagyonakarás' látszódott a srácok játékán, aminek meg is lett az eredménye. A teremszabályokat a többi csapattal egyöntetűen módosítva -– mely által sokkal közelebb került a játék a valódi baseball-hoz - indítottuk el a sorozatot. A fiatalok remekül vették az első akadályt, aminek következtében már az első mérkőzés után győzelemmel iratkoztunk fel a táblára. Itt Érd csapatát kényszerítettük magunk alá. Egy gyors pályacsere és máris MAFC egysége ellen gyűjtöttük a pontokat. Papírformáról nem beszélhetünk, de dominanciánk egyértelmű volt. Így két győzelem és vereség nélkül mentünk vissza az előző pályára, hogy Jánossomorja srácai ellen lépjünk színre. A jánosiak igen ügyesen terelik a lasztit, így tudtuk, hogy nem lesz sétagalopp. S úgy is lett. Végig izgalmas, szoros, igazi harc lett belőle. Lényeg a lényeg, a 'kiccsávók' ezt is megoldották és győztesen, tökéletes mutatóval mehettek az első helyért. Itt egy darabig várniuk kellett, mert az egyik meccs elhúzódott és a döntő előtt még harmadik helyért küzdöttek a jánosiak az újbudaiak ellen. A pontozás alapján mi megint az érdiekkel kerültünk össze, akikkel az első meccset is játszottuk, így egy keretet adva a tornának. De milyen szép keretet  . Fiataljaink nem hazudtolták meg az egésznapi teljesítményüket és ismét győztesen kerültek ki a párharcból. Igen! A napi végelszámolásnál négy mérkőzésből négy győzelmet tudhattunk magunkénak. Jó volt őket nézni. Igazi baseball-t mutattak be. Nem volt végig tökéletes, de ügyesen kompenzáltak. Ha nem ment a támadás, akkor a védelmük volt sziklaszilárd. Remek ütések és szépséges védekezések jellemezték a napot. Így - végre - mi állhattunk a képzeletbeli dobogó legfelső fokára.
A tornán két home run is született. Egyikre óbudai aláírás került, Szuhi Levente kezei által. Taps!
Gratulálunk a 'kölköknek', csak így tovább!
DeLpi (#3), RP (#13)
|
|
|
